Egészségtippek a szakértőtől: A csontritkulás
Kérlek, egy mondatban mutasd be magad, mi a feladatod az ICON vizsgálóhelyén?
B. E.:
Az ICON budapesti intézetében belgyógyászként, szakorvosként és vizsgálóorvosként az a feladatom, hogy az aktuálisan folyó vizsgálatok orvosi hátterét biztosítsam. Ez a részvételre jelentkezők alkalmasságának eldöntésével és tájékoztatásával kezdődik, kiválasztásuk után pedig a teljes folyamat végigkísérését foglalja magában.
Mai beszélgetésünkben a csontritkulásról lesz szó, annak megelőzéséről és a terápiás lehetőségekről. A csontritkulást gyakran néma betegségnek nevezik, mert nem okoz tüneteket. Mennyire igaz ez?
B. E.:
Teljes mértékben. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy nemcsak a betegség néma, hanem azok a csatornák, azok a médiafelületek is, ahol az érdeklődők tájékozódhatnának.
Néma betegség, mert nem nagyon beszélünk róla, és azért is, mert önmagában a csontritkulás nem fáj. Akkor okoz igazán problémát, amikor bekövetkezik egy törés, akár mikro-, akár nagyobb törés, és amikor ez megtörténik, akkor már jócskán késésben vagyunk.
Az oszteoporózissal, vagyis csontritkulással kapcsolatban ijesztő adatokat olvashatunk.
Világviszonylatban 200 milliós nagyságrendre teszik a betegek számát, a fejlett országokban 75 millió embert érint. A magyar adatok is elég riasztóak.
B. E.:
A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány 2019-ben Magyarországon 560 ezerre becsülte a csontritkulásban szenvedők számát, és abban az évben 86 ezer, annak tulajdonítható törést regisztráltak. Természetesen ebbe a statisztikába nem a kisujjperctörés számít bele, hanem amivel a betegek kórházba kerültek, ami kezelést igényelt. És az a szörnyű, hogy ezeknek a betegeknek a kétharmada nem kapja meg a szükséges kezelést és nincs része megelőzésben, ami a legfontosabb lenne.
Elég, ha a számokból ezt megjegyezzük: a betegek kétharmada nem kapja meg a szükséges kezelést. Ezen van a hangsúly. Ennek igen komoly gazdasági következményei vannak, arról nem beszélve, hogy milyen terhet ró ez a családra, az egyén pszichoszociális státuszára, egyéb betegségeire.
Az általad említett törések általában idős korban következnek be, és akkor itt jutunk vissza oda, hogy miért pont a fejlett társadalmakban van ilyen nagyszámú csontritkulásos betegség, hiszen elöregedő társadalmakról beszélünk.
Hány éves kor fölött kell számolni ezzel a problémával?
B. E.:
Sok minden befolyásolja. Tudni kell, hogy 25 éves korunkig a csontunk fejlődik, nő, felveszi a kalciumot, erősíti magát, mindent magába szív, tehát addig van egy felépítő anyagcseréje. Személyeként változóan, körülbelül 25-től nagyjából 40-50 éves korig a csont átépülési folyamata egyensúlyban van.
Az aktuális terhelés, az életmód befolyásolja a belső szivacsos szerkezetét. 40-50 fölött ez az arány kezd eltolódni afelé, hogy a csontleépülés gyorsabb vagy több, mint az új csontszerkezet felépítése.
Mennyire függ ez össze a genetikával, az életmóddal, a táplálkozással?
B. E.:
Minden összefügg mindennel. Genetikailag például a magas, vékony testalkatúak hajlamosabbak csontritkulásos törésekre. A nők azért hajlamosabbak, mert nem olyan robusztus a csontjuk. A változó kor körül az egyébként védő funkciójú ösztrogén szintje lecsökken, és többek között ennek velejárója a csontritkulás kialakulása.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy ami rossz felszívódással, speciális diétával, kiegyensúlyozatlan diétával, krónikus máj- vagy vesebetegséggel, anyagcsere-betegséggel jár, az az oszteoporózis felé fogja hajtani a testünket.
Életmód: hát az életmód mindennel összefüggésben van. Fontos a rendszeres testmozgás. Oszteoporózis szempontjából jó, ha ez egy intenzív részekkel is rendelkező, felgyorsító, lelassító mozgás. Ennek az a lényege, hogy a csontunk minden irányból kapjon terhelést; ilyen a kosárlabda, az aerobik, az ugrabugrálás, a csapatsportok vagy akár a tenisz.
Táplálkozás?
B. E.:
Nagyon sokat számít, hogy mit eszünk. A D-vitamin és a kalcium a legfontosabb. Magyarországon az ajánlás napi 1500-2000 nemzetközi egység, a téli hónapokban minimum 2000, de azzal sem teszünk rosszat, ha mindennap 4000 nemzetközi egység jut a szervezetbe. Akár kapszulában, tablettában, minőségi táplálékkiegészítőben, ugyanis Magyarországon az átlagos D-vitamin szint nagyon alacsony, főleg télen. Ugye a D-vitamin termeléséhez UV-sugárzás kéne, és az az ellenségünk.
És a kalcium?
B. E.:
A kalcium 25-től 40-50 éves korunkig is szükséges. Ismert a tejtermékek pozitív hatása, de aki nem fogyaszt tejterméket, az is találhat megoldást: a szója, a rizs, a mandulatej, a vegán italok és tejtermék-helyettesítő alternatív táplálékok többségében van hozzáadott kalcium.
Ha valaki nem pezsgőtablettában vagy kapszulában kívánja elfogyasztani a kalciumot, annak a kemény sajtokat ajánlom, és ha annyira szereti, mint én, akkor mázlija van. Mondhatnám még a zöld leveles zöldségeket is.
Spenót, saláta, effélék?
B. E.:
Nagyon jó lenne a spenót, meg a sóska is és a mángold, csak az a baj, hogy ezeknek magas az oxálsav tartalma. Ami csodálatos komplexet képez a bélben a kalciumon, és nem fogja engedni rendesen felszívódni. Nehéz azért annyi spenótot enni, mint Popeye, de Popeye valószínűleg veseköves is volt a sok oxálsavtól, amit megevett a spenóttal.
Úgy szól az ajánlás, hogy testmozgás, rendszeres testmozgás, az alkatunknak, kedvünknek, egészségi állapotuknak megfelelő, plusz sokoldalú, vegyes, kiegyensúlyozott étkezés.
Ezt gyakorlatilag mindenre el lehet mondani!
B. E.:
Pontosan ezt akartam mondani, hogy a szív-érrendszeri betegségektől kezdve a tumor megelőzésen át minden így kezdődik. És akkor jön a feketeleves, amit nem szeretnek hallani az emberek, hogy természetesen hagyjuk abba a dohányzást. Ezt mindenkinek mindig el kell mondani, minden betegnek, aki dohányzik.
Dohányzás, alkohol, koffein…
B. E.:
Alkohol, koffein, igen. Ha naponta megissza az ember azt az egy erős fekete kávéját, az már 100-200 milligrammal csökkenti a kalciumszintjét. Ezt úgy értem, hogy 100-200 milligrammal több kalciumot kell aznap bevinnie.
Tehát lehet kompenzálni, csak akkor többre van szükség.
B. E.:
Igen, igen. Nem gondolom, hogy ördögtől való napi egy fekete kávé, alkohol pedig mértékkel, és minőségi legyen.
Amikor még nem okoz tünetet, mert ugye ezzel kezdtük, hogy néma járvány, akkor hogyan lehet felismerni? Fel tudom-e ismerni, hogy nekem ebből problémám lesz?
B. E.:
Igen. Általában 50 éves kor fölött férfiaknak, nőknek is ajánlott elmenni csontsűrűség-vizsgálatra, főleg, ha rizikófaktoruk van, például elindul a változókor.
Hogyan zajlik ez a vizsgálat?
B. E.:
Beutalóköteles, de reumatológus, belgyógyász, traumatológus, ortopéd szakorvos, onkológus is adhat rá beutalót. Megnézik, hogy a csont egy részén milyen a röntgen-elnyelés, és ezt az értéket összehasonlítják egy 30 éves egészségesével. Ebből meg tudják mondani, valakinek van-e csontritkulása, csonthiányos, kalciumhiányos állapota, vagy normális a csontállománya.
Fiatalabb életkorban nincs szükség ilyen vizsgálatra?
B. E.:
Krónikus betegségek esetén, ha például valaki hosszú távon szed szteroidot, savcsökkentő gyógyszereket, bizonyos antidepresszánsokat. Nők esetében, ha a női nemi szerveit operálni kellett, és emiatt nincs elég ösztrogénellátás. Ha súlyos anyagcsere-betegsége volt, amit már említettem. Régen a vegetáriánusok is érintettek lehettek, de ma már többnyire tudatosan és kiegyensúlyozottan táplálkoznak, így náluk sem merülhet fel nyomelem- vagy vitaminhiány. Esetleg ha valakinek szokatlan módon, szokatlan helyen van törése átlagos erőhatástól. Kiderülhet, hogy van egy fel nem ismert anyagcsere-betegsége.
Ha jól veszem ki a szavaidból, akkor a legveszélyeztetettebb csoport a változókorban lévő nők?
B. E.:
Változókorban és utána. Valamint a 70 év feletti férfiak.
Akkor ez feltehetően hormonhiánnyal függ össze.
B. E.:
Is.
Ebben az esetben az a kérdés, hogy mik a gyógymódok. Hormonpótlás vagy más? Lehet-e egyáltalán gyógyítani?
B. E.:
A csontritkulást meggyógyítani nem tudjuk. Kész. Pont. Nem tudjuk visszafordítani, nem tudjuk a csontot visszaépíteni. Vannak olyan betegségek, amelyeket a testünk képes meggyógyítani. A csontritkulás nem öngyógyuló. A csontritkulás miatt elszenvedett törés nagyon rosszul tud gyógyulni, lehet, hogy meg sem gyógyul rendesen, eszméletlen fájdalmakat okoz. Segítség, profi kezelőorvos ellátása nélkül nem lesz jobb.
Miben áll az ellátás?
B. E.:
Az ellátás a megelőzésnél kezdődne. Ha még nincsen törés, de már fölismertük a csontritkulást, például a menopauza körül és utána lévő nők számára segítség a hormonpótlás. Bizonyos betegségekben szenvedőknél speciális kezelés, injekciók, amelyeket havonta, vagy némelyiket hathavonta kell beadni. Ezek a csont leépülési folyamatát gátolják, és segítik, hogy a csont megtartsa a szerkezetét. A D-vitamin- és a kalciumbevitel ugyanolyan fontos. Csontritkulás esetén napi 1200 milligramm ajánlott kalciumból, D-vitaminból pedig akár 4000 nemzetközi egység is. Természetesen mindig mindenkinek az, amit az orvos felír. Léteznek ilyen készítmények, mind a kettőt tartalmazzák, nem lehet velük hibázni.
Még egy ijesztő adat jutott most eszembe. Magyarországon évi 15-20 ezer combnyaktörés történik, és ezeknek akár 25 százaléka szövődmény miatt egy éven belül halálos kimenetelű lesz.
Mi ennek az oka? Milyen szövődmények képzelhetők el a kórházi fertőzéseken kívül, mert azt nyilván mindenki ismeri?
B. E.:
Ezek az adatok nem is a kórházi fertőzésekre vonatkoznak. A combnyaktörés és még két jellemző trauma, a csigolyatörés és a csuklótörés nagy valószínűséggel műtétet igényel. Ami váratlan időpontban történő műtét. Nem úgy történik, hogy felkészítjük a beteget, vannak hetek arra, hogy rendezzük a cukrát, a vérnyomását, esetleg valamilyen átmeneti problémáját, hanem záros határidőn belül meg kell műteni.
Feltesszük, hogy idősekről van szó, ahol már krónikus betegségek jelentkeztek.
B. E.:
Igen, ez a fajta törés az időseket érinti. A műtétet – felkészületlen időpontban –bizonyos határidőn belül el kell végezni. Méghozzá altatásban, ami megviseli a szervezetet. Ez akár vérveszteséggel is járó nagy beavatkozás. Majd felébred. Óriási sokk éri, hogy most mi lesz vele. Nagyon-nagyon fontosak a pszichés tényezők. Emellett konstans fájdalomtól szenved. Kap fájdalomcsillapítót, egyet, kettőt, hármat, aztán, ha minden rendben van, jön a gyógytorna, ami fáj, ami kellemetlen. A folyamatos fekvéstől tüdőgyulladást kaphat, a seb elfertőződhet.
Lehetnek krónikus betegségei. Legyengült a szervezet, sérült az immunrendszer, altatás után, műtét után telenyomva fájdalomcsillapítókkal, azok mellékhatásaival. Ezek a tényezők összeadódnak és így, együtt lehetnek súlyos következményei.
Ha így látjuk ezt a folyamatot, akkor valahogyan elébe lehet-e menni? Mik az orvosi terápiák ilyen esetben?
B. E.:
Minél hamarabb felismerni a tüdőgyulladást. Gyógytorna, légzőtorna. Ma már nagyon fejlett a kórházi gyógyszerészek együttműködése. Optimálisan kell beállítani a gyógyszereket, hogy mindenből csak annyit kapjon, amennyit szükséges, de azt megkapja időben, figyelembe véve a lehetséges szövődményeket.
Sokkal fejlettebb a műtéti technika, a felszerelés is, szigorúbbak a követelmények, a sterilitás szabályai.
Fontos még ilyenkor a család, a hozzátartozók, a barátok támogatása. Amikor egy idős beteg műtét után felébred, kérdései vannak. Mi lesz velem? Probléma leszek? Teher leszek? Hogyan fogom ezentúl vasárnap elkészíteni az unokáknak az ebédet. Mikor mehetek haza?
Régen volt olyan belgyógyászati beteg, aki azért nem vállalta a befekvést, mert otthon volt a kis állata. Ezek fontos kérdések, az életük részei.
Óriási jelentőségük van, mert amikor majd lábra kell állni és gyógytornáznia kell annak a betegnek, akkor egy kicsit sorvadt izomerő mellett nagyon-nagyon kell a lelkierő is.
Az ICON most készül egy csontritkulásos gyógyszer klinikai vizsgálatára. Mi ez pontosan, és mire való?
B. E.:
A vizsgálat lényege egy, már forgalomban lévő hatóanyag eredetijének összehasonlítása egy másik gyógyszercég által előállított ugyanazon készítménnyel. A vizsgálatban nem kezelünk, egészséges önkénteseket várunk, csak a két gyártmány összehasonlítását végezzük.
Egyébként ez az egyik vezető gyógyszer, amelyet hathavonta kell adni, és amely a már kialakult csontritkulás további progresszióját próbálja megállítani – talán valamelyest javítani – a közepes és magas rizikójú betegeknél.
És ez a gyógyszer tehát a törés előtt vagy után alkalmazható annál, akinek csontritkulása van?
B. E.:
Ez törés előtt, után, bármikor lehet, nem függ attól, hogy kialakult-e szövődmény.
Vannak kifejezetten ezzel a témával, tehát a csontritkulással foglalkozó intézmények, akár gyógyszergyárak, kutatóintézetek?
B. E.:
Inkább szervezetek. Ilyen nálunk a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, amelynek ez a szívügye. Pár évvel ezelőtt indítottak egy figyelemfelkeltő kampányt a témában.
Az Angol Királyi Társaság osteoporosis részlegének komoly akcióterve van a megelőző tájékoztatásra.
Mondjuk el azt is, hogy létezik egy Osteoporosis Világnap, október 20-a, amely pont Nagy-Britanniából indult 1996-ban.
B. E.:
Igen. Ugyanakkor, miközben sok más krónikus betegségről sokkal több szó esik, ahogy a beszélgetés elején említettük, ez az osteoporosis, a csontritkulás egy mostohagyerek. A megelőzésről keveset beszélünk.
Holott éppen az elöregedő társadalmakban lesz egyre gyakoribb.
B. E.:
Tudjuk, hogy 25 éves korig minden jól működik. De 25-től 40-50-ig már oda kell figyelni mindenre: a szívünkre, a tüdőnkre, az izületünkre, rákmegelőzésre, milyen betegség volt a családban, sok mindenre figyelni kéne, de pont ebben az életkorban nagyon mással vagyunk elfoglalva. Ráadásul a csontritkulásról, sok más témával szemben, egyáltalán nincs szó. Sokat beszélünk a szívbetegségekről, a tumorokról, a coronavírus-járvány óta a fertőzésekről. Csontritkulásról, annak megelőzéséről nem látni információt.
Talán a D-vitamin divatja most majd kicsit ezen is segít.
B. E.:
Igen: Kíváncsi leszek, hogy abban a generációban, amelyik a járvány kapcsán nagy mennyiségben szedte a D-vitamint, majd 60-70 évesen, amikor kezdődnek a krónikus betegségek, milyen gyakori lesz a csontritkulás. Mert igaz ugyan, hogy nem a csontritkulás megelőzésére szedtük a D-vitamint, de arra is hasznos lehet.
Végezetül, mivel nagyon hangsúlyosan esett szó a megelőzés és a tájékoztatás szerepéről, mi a legfontosabb üzeneted a csontritkulással kapcsolatban?
B. E.:
Az üzenet csak annyi, hogy kalcium, D-vitamin naponta egyszer, és sok testmozgás.
