KLINIKAI VIZSGÁLATOK a gyógyszerfejlesztésben

– Az emberi szervezet működésének megértése és ezen a megértésen keresztül a gyógyítás, a betegség karbantartása az életminôség minél magasabb szinten megtartása mellett, ez az, ami a gyógyszerfejlesztésben dolgozó kutatókat, orvosokat, nővéreket, koordinátorokat hajtja és vezérli, mikor egy kutatásban részt vállalnak. És ez a cél vezéreli őket akkor is, mikor egészséges önkéntesekhez és betegekhez fordulnak és kérik fel őket a kutatási folyamatban való részvételre – mondja el a beszélgetésünk legelején dr. Kemény Vendel neurológus, klinikai farmakológus, fázis 1 klinikai központ vezető.
 

Mire kell gondolni, mikor valaki a klinikai vizsgálat fogalmat hallja?

– A klinikai vizsgálat a gyógyszerfejlesztésnek az a része, amikor a gyógyszermolekulákat embereken vizsgáljuk. Azt kell elérjük, hogy mikor bemegyünk a patikába és ott megveszünk egy gyógyszert valamilyen bajunkra, akkor biztosak lehessünk abban, hogy amit ott kapunk a patikustól, az biztosan hatékony és biztonságos. Ezt bizonyítani csak úgy lehet, ha nagyon szigorú tesztelésen esnek át ezek a molekulák. Ez a tesztelési sor a klinikai vizsgálatok sora.

Amikor valaki, aki először hall klinikai vizsgálatról, esetleg megkérdezi, ez nem emberkísérlet-e, Ön mit válaszolna erre? Emberkísérlet a klinikai vizsgálat?

– Nem, ez egy kutatás, olyan gyógyszerkutatási folyamat, amikor óhatatlanul be kell vonnunk az embereket, mert hogy emberek számára készülnek ezek a gyógyszerek. Az állatgyógyászati készítményeket állatokon kell megvizsgálni, hogy megfelelően működnek-e, az embereknek szánt gyógyszereket pedig meg kell vizsgálni az embereken. Természetesen hosszú évek kutatása után kerülhet csak humán fázisba egy készítmény, ezt megelőzôen az úgynevezett preklinikai vizsgálatoknak sora zajlik, amik mind laboratóriumi kísérletekből, mind pedig állatokon zajló vizsgálatokból állnak. Humán fázisba csak azok a molekulák kerülhetnek, amik megfelelően bizonyítottak biztonságosság és hatékonyság szempontjából a megelőző kutatások során.

Ha egy molekulát a preklinikai vizsgálatok alapján humán tesztelésre kiválasztanak, milyen módon, milyen lépésekben indul és zajlik a tesztelés klinikai fázisa?

– Nagyon szigorú rendje van, hogy hogyan kell felépíteni egy klinikai kutatási tervet. Nagyon sok szakértő és kutató dolgozik együtt, mire magát a tervet összeállítják és nagyon sok jogszabályi kötelezettségnek kell megfelelni a vizsgálatok milyenségét illetôen. Minden országnak, minden régiónak, így Magyarországnak is, az EU-nak, USA-nak, Japánnak is megvannak az előírásai arra, hogy egy adott betegség, kórkép tekintetében egy adott gyógyszer hogyan fejleszthető, milyen tesztek sorát kell elvégezni, hogy a lehetô legteljesebb
képet kapjuk a készítmény hatásosságáról és biztonságosságáról. A vizsgálatok ezen sorát hagyományosan fázisokra bontjuk, úgymint fázis 1, fázis 2, fázis 3 és fázis 4 vizsgálatok. Ezt a fázisbeosztást használjuk mind a mai napig, amik nagyjából a következőket jelentik: a fázis 1 jelenti, mikor először vonunk be embereket a kutatási sorba. Itt jellemzôen szigorú körülmények között, nagyon szoros megfigyelés
alatt kapja meg kisszámú önkéntes a készítményt, azt vizsgálandó, hogy biztonságos-e. Az induló dózisokat a megelőző preklinikai vizsgálatok eredményein alapuló összetett számításokkal határozzuk meg. Amikor a fázis 1 vizsgálatok jelentôs része – részben
egészségeken, részben bizonyos betegpopulációkon – lezajlott, akkor következik a fázis 2 szakasz, ahol már egy tágabb betegkörben, néhány tucat vagy egy-kétszáz beteg kaphat a molekulából. Rajtuk már a hatékonyságot és az hatásmechanizmust kell bizonyítani. A biztonságossági vizsgálatok ezeket a fázisokat is folyamatosan kísérik. Mikor ebben a fázisban is bizonyított a molekula, akkor kerül a
fejlesztés a fázis 3 szakaszba, ahol még tágabb körben, a hétköznapi életnek jobban megfelelô körülmények között és betegkörön is bizonyítékot kell szolgáltatni, hogy megfelelô hatékonysággal és biztonsággal alkalmazható-e a készítmény. 

Minden egyes fázis minden egyes vizsgálatát mielőtt elindulna, a felelős hatóságok átnézik, a rendelkezésre álló tudományos kutatási eredmények alapján értékelik és véleményezik, és amennyiben mind tudományos szakmai, mind etikai szempontból a vizsgálatot megalapozottnak és indokoltnak tartják, jóváhagyják és engedélyezik. Amikor vizsgálatok sora a fázis 3 fejlesztési szakasz végére eljutott és jó eredményt mutat, akkor készíti el a gyógyszercég a törzskönyvezési dokumentációt, amit utána átad a hatóságnak és a hatóság ezt minden részletre kiterjedően alaposan elemezi és értékeli. Amennyiben egyértelművé válik, hogy az új készítmény valamilyen betegségben újszerű gyógyítást jelent, vagy valamiben jobb és/vagy biztonságosabb, mint a jelenleg elérhető terápiák, akkor kerül törzskönyvezésre a molekula és innentől lehet gyógyszernek nevezni.
A gyógyszerkutatás folyamata azonban még ekkor sem zárul le, mert a fázis 4 és egyéb törzskönyvezés utáni vizsgálatokkal folyamatosan nyomon kell követni, hogy nagy populáción, mindennapos gyógyszerszedés, alkalmazás mellett is biztonságos és hatékony molekuláról van-e szó.

Mondana nekünk pár szót specifikusan az Önöknél zajló fázis 1 (korai) vizsgálatokról?

– A fázis 1 vizsgálatok egy jelentős része betegeken zajlik, és jellemzően mi ilyen vizsgálatokkal is foglalkozunk. Ezen vizsgálatok egy része arra irányul, hogy meglévő krónikus alapbetegség mellett kell-e bármiféle óvintézkedést tenni vagy más dózis szintet beállítani, mint például mikor valakinek nem működik jól a mája. Ugyanis a molekulák nagy részét a máj bontja le, ha nem működik jól a máj, akkor elôfordulhat, hogy a lebontási folyamat is megváltozik. Tudnunk kell, hogy ennek van-e bármiféle kihatása a gyógyszermolekula
vérszintjére. Vagy ha valakinek nem működik jól a veséje, merthogy a vese pedig az idegen molekulák kiürítésében fontos szerepet játszó szerv, tehát ha nem működik jól a vese, tudnunk kell, hogy kell-e módosítani a gyógyszerszintet vagy sem. Hogy milyen mértékű a veseelégtelenség, enyhe, közepes vagy súlyos, ez természetesen hatással lehet a gyógyszer szervezetből való kiürítésére.
Adott esetben azt is tudni kell, hogy ha valaki dialízisre kerül, a dializátor kiszűri-e a molekulát. Ezeket a részletes, a betegek biztonságát is érintő információkat fázis 1 vizsgálatok során lehet meghatározni.

https://vorsz.hu/vesevilag-magazin